Miért kezdődik már az óvodában?

Erőszak, kirekesztés, megalázás – nem az iskolában kezdődnek.

Gyakran sokkal korábban, az óvodában alakulnak ki. Ott, ahol a gyerekek megszerzik első társas tapasztalataikat.

Ott, ahol figyelnek, utánoznak, és keresik a helyüket a csoportban.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a zaklatás és az erőszak alapjai már kora gyermekkorban lerakódnak – sokszor észrevétlenül és alábecsülve.

⸻

🧱 Alapgondolatok

Az erőszak nem mindig rossz szándékból születik. A gyerekek nem „elkövetők” – ők a környezetük tükrei.

A korai viselkedés utánzásra, reakciókra és a beilleszkedés szükségletére épül. Az óvodai csoport egy szociális laboratórium, ahol a családi minták és az intézményi pedagógia keverednek.

🔍 Mi történik az óvodában?

A gyerekek alaposan megfigyelik:

• Kit követnek a többiek?

• Ki dönti el, mi történik?

• Mi történik a gyengékkel, csendesekkel, sírós gyerekekkel?

Megtanulják:

• A dominancia védelmet jelenthet.

• Az alkalmazkodás láthatatlanná tehet.

• A manipuláció hasznos lehet.

• Kialakulnak az első társas struktúrák – és velük együtt a korai zaklatás lehetősége.

🧠 Hiba azt mondani: „Ez csak játék…”

Olyan mondatok, mint: „Ezt a gyerekek úgyis lerendezik egymás között.” „Így ismerik meg a határaikat.” „Egy kis piszkálódás belefér.” … eltakarják az erőszakot, és normává teszik azt.

⚠️ Miért veszélyes ez?

A korai élmények alakítják az önképet és a világképet:

• Ki vagyok én?

• Mennyit érek?

• Mennyire biztonságos a világ?

• Hogyan bánok másokkal?

Lehetséges következmények:

• Alacsony önértékelés

• Félelmek

• Agresszió

• Visszahúzódás, önfeladás

Továbbá: azok a gyerekek, akik másokat bántanak, gyakran maguk is sérült gyerekek.

Viselkedésük segélykiáltás.